Pedig a kutyát akkor lehet korrigálni, amikor éppen rajtakapjuk, hogy olyat csinál, amit nem szabad. Ilyenkor a határozott hangsúlyból és a helyzetből megérti, hogy az adott viselkedés nem helyes.
Viszont ha csak percekkel vagy akár egy órával később vesszük észre, hogy mit csinált, akkor már nincs értelme leszidni. Ilyenkor már nem fogja tudni összekapcsolni a szidást azzal, amit korábban tett, csak azt érzékeli, hogy a gazdája hirtelen mérges lett.
Én ezért mindig a jutalmazást helyezem előtérbe.
- Jó helyre pisilt? Dicséret!
- Jó helyre kakilt? Dicséret!
- Azt csinálta, amire kértük? Dicséret!
Nálunk soha nincs ütés vagy bántás. Én a hangsúly erejében hiszek. Ha valami nem szabad, egy rövid, határozott „Nem!” bőven elég. Ha pedig ügyes volt, akkor jön a sok dicséret, a simogatás, az ölelés és a puszi.
A csivava különösen emberközpontú fajta. Imád a gazdája kedvében járni, ezért számára sokszor a legnagyobb jutalom nem is egy jutalomfalat, hanem az, hogy látja: boldoggá tett minket. Egy kedves szó, egy simogatás vagy egy ölelés rengeteget jelent neki.